..az élet egy játék és én már csak azt várom, hogy mikor írja ki,hogy game over..


Nem tudom, hogy mit érzel irántam, de csak remélni merem, hogy ugyan azt mint én, te irántad*　　　　　　　
*　　 　　　Reménykedem benne, hogy az álmom egyszer majd valósággá válik...　


 
.. ha erős az érzés, erős a pofont is..



..számomra már csak az a boldogság, hogyha pár másodpercre elhitetem magammal,hogy ő már csak egy elfelejtett ember..


..minden szakításnál azt hiszem,hogy ennél jobban már nem fájhat, de ennél jobban már nem fog fájni, mert innen nem tudok továbblépni..


..azt hittem,hogy tényleg elfelejtettem, de önmagamnak is hazudtam, mert nem felejtettem..


..nem tudom,hogy mit akarok, nem tudom, hogy mit jelentesz számomra, nem tudom, hogy el tudlak-e felejteni valaha..


..kib*szott velem az élet, de majd egyszer én is nagyon kib*szok vele...


..miért mondjam ki,hogy mit érzek ?..úgyis csak annyit mondanak,hogy értem.. de, hogy értenék amikor én sem értem ?


..tudom, hogy nem kéne leszarnom..de aki ismer tudja,hogy én nem az a fajta ember vagyok, aki nem mondja ki azt, amit gondol..


  "Nem vagy itt, s én félek nélküled, hidd már el mindennek ellenére szeretlek."


"Ha nem mondod ki, nem tudhatom, nem nézel rám, nem láthatom, ezért mondd el, hogy segitsek?"


" sok mindent érzek irántad, de félelmet azt soha"