Utánam néztek...Rajtam nevettek...
Aztán percekig rólam fecsegtek...
Téma a ruhám... Téma a sminkem...
Mindig ez megy, ha megláttok engem...
De én is nevetek rajtatok...
Mert egyikkőtöknek sincs stílusuk...
Sajnállak titeket lányok,
De ha rátok nézek ? Hányok...
Akármit mondotok, én nem változok,
Örökké egyéniség maradok.



Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Néha ügyetlen vagyok és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi sem sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet? hogy szeretek tökéletlen lenni?"

Nem vagyok átlagos se tökéletes
de sokan így szeretnek.
Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények.
Én azokat csak megvetem.
Örülök, hogy más vagyok mint egy átlagos lány.
De mégse különc, csapodár.
Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni...*^^


Már semmi más nem akarok lenni, mint aki vagyok. De kicsoda-micsoda vagyok hát? A válaszom: végösszege vagyok mindannak, ami előttem történt, mindannak, ami voltam, amit láttam, amit tettem, és mindannak, amit velem tettek. Mindenki és minden vagyok, akinek és aminek létét a világban befolyásolta az én létem. És mindaz én leszek a halálom után is, ami másként történt volna, ha én nem vagyok. "