Barátos és emlékes:
Most még összekötnek az iskolapadok, most még játszhatunk hisz nem vagyunk nagyok. De ha útjaink örökre elválnak, maradjon emléke e kis barátságnak.
Te képet kértél én adok, de élni nem a képen hanem a szívedben akarok.
E kép hallgat, az emlék mesél, de e kép nélkül az emlék sem él, ha az életben bármi történni fog, kérlek e képet el ne dobd, mert e kép nem hibás csak a sors semmi más.
Szép nem vagyok, de kedves tudok lenni, remélem e képről nem fogsz feledni! Ránézel a képre s én visszanézek rád, szeretnék emlék maradni egy életen át.
Elmúlt mint 100 más pillanat, s tudjuk hogy mégis múlhatatlan , mert szívek őrzik nem szavak.
Emlékül, hogy emlékezz, mikor e kép már csak emlék lesz.
Emléket kértél, emléket adok, de élni nem a képen hanem a szívedben akarok.
Az élet vándor útján gondolj néha rám, ki neked egy boldog jövőt tiszta szívből kíván.
Ha a sors oly kegyetlen lesz hogy veled többé nem találkozom, legyen örök emlék e néma mozdulatom.
Életünket külön mederben folytatjuk majd tovább, de ha meglátod ezt a képet emlékezz a sok közös pillanatra.
2010. február 22., hétfő
Bejegyezte: Seohyun_unnie dátum: 19:48
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése