CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2010. február 24., szerda

szerelmes:


Belül ott ordított valami, ami segített érte harcolni.
Vajon azért várat meg a hercegem fehér lovon, hogy meglepjen mikor jön és elvarázsoljon??:O
Pihenj le nyugodtan én megvárlak, nézlek majd és vigyázom az álmaidat.*-*
Olyan könnyű veled lenni, kezdesz a szivembe férkőzni:$

Megakartam szólalni-de Te meg akartál csókolni- a többit kitudjátok találni :D
Követtem a szívemet, ahogyan a nagyok mondták,de arról nem szóltak, hogy mi van akkor ha nem jön be ez a tanács:[
Nehéz megfogalmazni szavakkal, ami hozzá köt s nála marasztal.

Megakartam érinteni az eget és a szívedet: az első viszont nem sikerült...:(

Esőcseppek gördültek le az arcomról, könnycseppekkel vegyülve: sírtunk,az ég és én.
Jobbnak hittem hogy elfelejtsem, minthogy akkor a szavakkal kísérletezzem.
Tudod abban a pillanatban tényleg azt hittem hogy van valami köztünk,de rájöttem nem volt miért küzdenünk.

Várni, olyan egyszerű cselekvés, mégis milyen nehéz.

0 megjegyzés: