Köszönöm, hogy elhitetted velem, hogy bármit csinálok, jól csinálom.Köszönöm, hogy megtanítottál emberül élni és másokat megbecsülni.Köszönöm, hogy mindig átsegítettél az élet nehéz időszakain.Köszönöm, hogy megtanítottál nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni.Köszönöm, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenem, te sugárzó mosolyt küldtél felém és bátorítottál, erőt adtál.Köszönöm, hogy gyengéimet, hibáimat mindig diszkréten kezelted.Köszönöm, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultam a világgal és elengedted a kezem.De sohasem hagytál magamra teljesen.Állandóan keményen dolgoztál, hogy mindenem meglegyen és mindig biztattál, hogy csak így tovább és én büszkén hirdettem: Apu mondta.Tudom, hogy nem választhattam meg, hogy te legyél az édesapám, de ha lehetne, akkor is téged választanálak.