Mindig is én voltam az a buta kislány akinek nyugodtan összetörhetted a szívét, naivan hagyta magát átverni. Akire nyugodtan rábízhattad a legféltettebb titkod, megőrizte. Akinek kisírhattad a vállán minden gondod, meghallgatott. Az aki néha eltévedt a maga által választott útján. Aki ha összetört padlóra került. Aztán felállt és továbbment, amikor érezte, hogy ez így nem mehet tovább.